Tövig seggbe

A revans

A mai napon ér véget a Kingának adott ultimátum.
Én már mindent előkészítettem a kilakoltatásukhoz.
Már éppen zártam volna be a kijárati ajtót, mikor a telefoncsörgésére lettem figyelmes.
Visszamentem a folyosóra, felvettem a kagylót, és nagy meglepetésemre Kinga volt a vonal végén.
Azt akarta, hogy találkozzunk valahol, olyan helyen, ahol nem látnak minket együtt.
Ő azt javasolta, hogy eljön hozzám.
De ezt én nem akartam, úgyhogy abban állapodtunk meg, hogy az üzemben találkozunk.

Persze, ez a hívás még jobban megerősített abban, hogy nem akarja elveszíteni mindenét, ezért hajlandó belesétálni a bosszú csapdájába.
Aztán az jutott eszembe, miért olyan helyen akart találkozni velem, ahol még véletlenül sem láthatnak minket együtt.
Először arra gondoltam, hogy el akarnak kapni, és félreállítani az útból.
De én nem féltem tőlük, nem olyan fából faragtak.
Na meg az is végigfutott az agyamon, hogy lehet, valamilyen szexuális jellegű dologgal akar lebeszélni engem a kilakoltatásról.
Felkészültem minden eshetőségre, kivettem egy darab pirulát a dobozból, és betettem a zsebembe, majd útra keltem.
Aztán bent az üzem irodájában felkapcsoltam a fűtést, és izgatottan vártam Kingára.
A kamera képernyőjén láttam, hogy Kinga megérkezett, egy taxiból szállt ki.

Becsengetett, és én kinyitottam a kaput.
Egyedül jött, ami arra utalt, hogy tényleg üzletelni akar.
Elég viccesen mászott fel az irodába vezető lépcsőn, a nagy hasa alig engedte mozogni.
Mikor odaért az ajtóhoz, illemtudóan bekopogott, és benyitott.
Majd azonnal megkezdtük a tárgyalást.
Én kezdtem a beszélgetést:

— Szia! — Mi volt ilyen fontos? — Mivel szeretnél meggyőzni? — kérdeztem gúnyosan.

— Nézd, Robert!
— Elhiszem, hogy nagyon megviselt téged, az amikor a suliban azt csináltam veled, de még csak gyerekek voltunk.
— Nem kellene ezért büntetned engem és a születendő gyermekemet.
— Megkaptam a büntetésem! — Nézz csak rám! — Alig vagyok 18, és egy életért vagyok felelős.
— És csak az a vén bunkó férjem maradt nekem.
— Kérlek! — Ne vedd el tőlem még ezt is. — Fizetni fogunk neked részletekben, minden hónapba — mondta pityeregve.

De persze nálam süket fülekre talált. Ez is az egyik színjátéka volt. Alattomossága nem ismert határokat, képes volt a végsőkig elmenni azért, hogy megkapja, amit akar.
De most bizony, bennem az ellenfelére akadt.
Ránéztem, majd így szóltam:

— Nem gondolod, hogy már késő van a bocsánatkéréshez? — Te beszélsz tönkrement életről?
— Neked köszönhetem, hogy nem tanulhattam az iskolában. — Te miattad nem hiszek és nem bízom többé az emberekben.
— Nem! — Ezt nem tehetem!
— Sajnálom! — De el kell hagynotok a házat még ma.
— Ezzel én végeztem! — Legyél szíves, hagyd el az irodát! — mondtam mérgesen.

Persze, ez a gátlástalan nő nem tudta feladni.
És elkezdett kérdezgetni, majd felült velem szemben az asztalra, és ezt kérdezte:

— Biztos nem tudunk máshogy kiegyezni? — És az egyik kezével elkezdte a farkam simogatni nadrágon keresztül.

Én ellöktem onnan a kezét, és azt mondtam neki, hogy azonnal távozzon, mert nem akarok tőle semmit, és nem is tetszik nekem.
Na meg mit adhat nekem egy olyan nő, akinek nincs egész egy hónapja a szülésig?

— Na mi van? — Félsz a pinától?
— Kössünk alkut! — Ha sikerül téged lenyűgöznöm, akkor te elfelejted minden adósságunkat.
— Ha nem sikerül, akkor amint innen elmegyek, neked adom a lakáskulcsokat.
— Na, benne vagy?

— Játszani akarsz? — Legyen!
— Oké! — Most hagyj magamra egy kis időre, végiggondolom — válaszoltam.

Szépen végiggondoltam az egészet, és arra a következtetésre jutottam, hogy én így is csak jól járhatok, mert nekem nem kell a házuk, sem pedig az üzem, pláne nem kell nekem az a nyamvadt föld.
És a bosszúm is teljes lesz, mert itt fog a farkamon szenvedni, úgy hogy terhes.
És mindezt rögzíteni fogom a biztonsági kamerával, amit majd a későbbiekben elküldök a férjének is.

Mikor ezeket is végiggondoltam, gyorsan kivettem a zsebemből a pirulát, és lenyeltem. Nem szerettem volna, ha pár perc alatt elmegyek.
Ezzel is az ő dolgát könnyítettem volna, és persze szerettem volna a gúnyolódását is elkerülni.
Éreztem, hogy nagyon nehéz dolgom lesz, mert már lassan két hónapja még csak nem is maszturbáltam.
Aztán szóltam neki, hogy bejöhet, és kezdhet lenyűgözni.

Nagy kacéran sétált be. A radiátorhoz lépett, és maximumra csavarta a fűtést.
Pillanatok alatt forróság töltötte be a levegőt.
Majd Kinga először a kabátját vette le, majd a pulóverét, végül csak egy kismama felső maradt rajta. Kilátszódtak hatalmasra duzzadt mellei,
amelyek csordultig voltak tele tejjel.
A hasa pedig hatalmas és kemény volt. Őszintén szólva, elsőre nem is tetszett nekem.
Majd levette a nadrágját is, és az a rövid ujjú éppen csak takarta a punciját.
Fehér, csipkézett, francia bugyit viselt, amelybe alig fért bele.

Egyszerűen, ezen a lányon minden nagyra duzzadt az állapota miatt.
Lehet, hogy sokaknak ez nem lett volna vonzó, de engem bizony felizgatott.
Majd velem szemben felült az asztalra, ami majdnem összetört a súlya alatt.
Nagyjából egy magasságban volt az arcom a melleivel, amit előkapott, és a számba dugta.
Ahogy megszívtam a mellbimbóját, azonnal tejjel lett tele a szám. Olyan édeskés, ritka állagú anyag volt. Nem mondhatnám, hogy rossz volt az íze, de nem akartam tejet inni.
Kiengedtem a mellét a számból, és rászóltam, hogy ezt most inkább hanyagoljuk.

Nem ellenkezett, inkább igyekezett engem lenyűgözni:

— Rendben van! — Akkor vedd elő a farkad, és ráülök neked! — Meglátod, isteni lesz! — mondta mosolyogva.

Én nem szóltam, csak kigomboltam a nadrágot, és elővettem a kőkemény faszt.
Mikor meglátta, ennyit mondott:

— Te jó ég! — Ez hatalmas! — Már előre félek attól, hogy magamba gyömöszöljem.

— Ne a szád járjon! — Tedd a dolgod! — mondtam komoran.

Majd letolt nadrággal a padlóra feküdtem, ő pedig fölém guggolt, és az egyik kezével megfogta a farkamat, majd ráült tövig.
Nagyon nedves volt, éreztem, de amint másodszor is rácsúszott, hirtelen összerándultak a lábai, és fájdalmasan leszállt róla, majd a hasát kezdte simogatni.

Kicsit megijedtem. Azt hittem, hogy valami baja esett. Elvégre nem való most neki ekkora farok.
Megkérdeztem tőle, hogy minden rendben van-e, de ő csak ennyit mondott:

— Nincs semmi bajom! — Rögtön folytatom, csak a méhem görcsölt be. — Ez már nagyon mélyen volt.

Ahogy elnéztem őt ott a földön összekuporodva, fájdalmakkal küszködve, az jutott eszembe, hogy most már elég. Nem kínzom őt tovább.
Felhúztam a nadrágom, és felsegítettem őt a földről, majd azt mondtam neki:

— Figyelj, Kinga! — Pihenj egy kicsit, addig én megírom a papírt, ami mentesít titeket az adósság alól, és nektek adom a földemet és a gépeket is.
— Szólj, ha jobban vagy, hazaviszlek.

Leírhatatlan öröm lett úrrá rajta, felugrott a székről, és a nyakamba borult, majd sírva mondott nekem köszönetet.
Én megírtam a papírt, és neki adtam. Mostantól teljes jogú tulajdonosok voltak annak, ami miatt Kinga megalázkodott előttem.
Megesett a szívem rajta, letettem a bosszúról is.
Aztán felvettem a kabátom, és szóltam neki, hogy induljunk, hazaviszem őt.
De a legnagyobb meglepetésemre Kinga azt mondta nekem, hogy:

— Tudtam! — Nagyon rendes fiú vagy, — és azt is tudom, hogy én nagyon szemét voltam veled, és mindenki mással is.
— De ezentúl ez másként lesz. — Engedd meg, hogy valamivel kiengeszteljelek.
— Most elmondom neked valamit! — Amióta terhes vagyok, olyan dolgokat kívánok, amit előtte sosem.
— És hogy ilyen kedves voltál velem, ezt a dolgot szeretném kipróbálni ilyen nagy farokkal is.
— Na meg! — Látom, hogy a faszod nem akar engem elengedni.

Mikor ezt elmondta, megcsókolt, de olyan finoman, hogy az örömben még a füleim is tapsoltak.
Majd megkért, hogy vegyem le a nadrágom, és feküdjek vissza a földre.
Természetesen én megtettem, de azért rákérdeztem, hogy mit is fogunk csinálni, amire neki az volt a válasza:

— Nyugi! — Élvezni fogod! — Bízz bennem!

Majd levetkőzött, és szemben velem leguggolt, egészen a farkam hegyéig.
Aztán a kezébe vette, és a makkomat a nedves puncijához dörgölte egy kis ideig.
Azt hittem, hogy újra meg akarja lovagolni, de aztán végignyalta a tenyerét, és a nyálat az ujjai végére gyűjtötte, és a seggére, azaz a lyukra kente.
Majd odaillesztette a farkamat, ami nagyon könnyedén becsusszant neki.
Én meg majd megőrültem az érzéstől.
Elsőnek furcsa volt, nagyon kellemesen szorította a makkomat, de szárazabbnak tűnt odabent, mint egy punci.
Rövid ideig csak a makkomat járatta magában, majd mikor kellően kitágult, rácsúszott tövig.

Meg sem kottyant neki a farkam, sőt nagyon élvezte.
Pár perc után úgy akart fordulni, hogy háttal üljön rajta. Ez volt az indok:

— Figyelj, Robert! — Most háttal fordulok neked, mert hamarosan élvezek. — És eléggé nyomod a hólyagom, ami azt jelenti, hogy mindjárt pisilek, és nem szeretnélek összekenni.

— Ne! — Maradj így! — Szeretném nézni, ahogy spriccelsz.

Amint ezt elmondtam neki, még jobban felizgult.
És gyorsabban kezdett mozogni rajtam.
Olyan mélyre vezette be magának, hogy csak a tökeim látszódtak ki a segglyukából.
Vonaglás közben kicsit elfáradt a dereka, és megállt pihenni. Éreztem valami nagyon erős lüktetést a farkamon, nem tudtam eldönteni, hogy ő lüktet-e belül, vagy én.
De nem foglalkoztam ezzel sokáig, mert ő is újra mozogni kezdett.
Alig mozdult rajtam párat, arra figyeltem föl, hogy egy erős, vastag sugarú, átlátszó folyadék spriccel végig a hasamon.
Én erre gyorsabban kezdtem el benne mozogni, aminek a hatására úgy spriccelt a puncijából a pisi, hogy felvette a nyomásaim ritmusát.
Aztán mindenki szépen bevégezte a dolgát, és hazamentünk.