A betörő

A nagynéni véleménye

Másnap sokáig aludtunk.
Ébredéskor kint a hőmérséklet 30 fok körül volt. Hétágra sütött a nap.
Én még aludtam volna, de nagyon kellett pisilnem, így hát felkeltem.
Kimentem a mosdóba, de a nagynéném már ott volt, mert a földszinti fürdőben eldugult a WC.
Természetesen az ébredés utáni merevedés nálam is bekövetkezett, és járás közben az alsónadrágomban jobbra-ballra himbálózott, amit a nagynéni nem hagyott szó nélkül:

– Az a fránya dolog ott a gatyádban! – mondta kicsit mérgesen.

– Mi történt? Miért vagy mérges? – kérdeztem kíváncsian.

– Nem vagyok mérges! – csak tudod, tegnap túlzásba estünk megint.
– Nagyon élveztem, – és engedtem, hogy túl mélyre hatolj bennem.
– Most meg eléggé fáj a hasam. – Ha holnapig nem leszek jobban, felkeresem a nőgyógyászt – mondta szomorkodva.

– Mit mondhatnék? Ne haragudj!
– Nem volt szándékos! Nem hittem volna, hogy ez lesz belőle – válaszoltam.

– Nem a te hibád! – Tudhattam volna, hogy olyan mélyen már nem fogok tágulni.
– Szólnom kellett volna, mikor már nagyon feszített belül. – Mindegy, majd elmúlik – mondta mosolyogva.

Persze, a gatyában még mindig mereven álltam. És a vizeletet is alig bírtam már visszatartani, ezért megkértem, hogy egy pillanatra álljon fel a WC-csészéről, de ő azt mondta:

– Kicsit tovább megyek, pisilj nyugodtan. – Elvégre elférünk! – Vagy nem? – mondta, miközben oldalra emelte a combját.

Nem vitatkoztam vele, mert már tényleg nem bírtam tovább visszatartani.
Elővettem, majd a csészébe céloztam.
De ahogy ott ült, az arca egy magasságban volt a farkammal.
Tökéletes helyzet lett volna, hogy a szájába vegye, de nem mutatott érdeklődést.
Azonban a csupasz makkon egy pillanatra megakadt a szeme, és akkor a szemembe nézett, és ezt mondta:

– Sajnálom, kölyök! – Most nem lesz semmi, mert komolyan fáj a hasam.
– De ha szeretnéd, a kezemmel segítek rajtad – mondta izgatottan.

És már a kezébe is vette.
De annyira merev volt, hogy a bőr nem csúszott vissza, és így szárazon kellemetlen volt finom kezének érintése.
De a nagynéni, tapasztalt nő lévén, levett a feje fölötti polcról egy testápolót, és egy nagy adagot nyomott a tenyerébe, majd folytatta.
Nem kellett sokat fáradoznia velem, mert levette a felsőjét, és így már meztelenül ült a WC-csészén.
Az arckifejezésemből és a kezében tartott pulzáló faszból azt a következtetést vonta le, hogy hamarosan meglocsolom.

Biztosan észrevette, hogy a melleit nézem, és a spriccelésre kész farkamat oda irányította.
Körkörös mozdulatokkal a kemény mellbimbójához érintette, és már kész is voltam. Szépen folydogált le egészen a hasáig, egy csomó pedig a nyakára került.
Majd WC-papírt tekert le, és azzal törölgette le magáról és rólam is.

Aztán én bementem a zuhanyfülkébe, majd reggeliztem.
Kis idő elteltével a nagynéném is követett.
Reggeli után a nagynéni gondolatai a kertben lévő virágok körül forogtak.
Nekem se volt tennivalóm, de én nem igazán akartam a kertben tevékenykedni.
Gondoltam, megkérdezem a nagynénitől, hogy mit szólna hozzá, ha kölcsönkérném a kocsit, és elmennék egy kicsit autózni.

Nem volt ellenére, csak azt mondta, hogy legyek óvatos, és lassan vezessek.
Jól esett, hogy aggódik értem, de mindig felelősségteljesen szálltam kocsiba.
Sietve bementem, és felöltöztem.
Csak egy kék rövidujjút és egy szürke sportmelegítőt vettem magamra.
Majd a kocsikulcsokat és a pénztárcámat vettem magamhoz.
Kinyitottam a kaput, majd a garázsajtót, és szépen kitolattam az utcára.
Megkerültem a házunkat, és rövid időn belül már a szántóföldeken autóztam.

Mikor éppen tartottam volna haza, az jutott eszembe, hogy elmegyek be a szülőfalumba, mert elég közel voltam hozzá. Meg akartam nézni a szüleim házát.
Megfordultam, majd elindultam a faluba vezető határúton, és már bent is voltam a faluban. Az öreg pékséget pillantottam meg először. Azt a helyet, ahol Peti, a kövér srác szokott tevékenykedni.
De most üres volt minden.
Ahhoz, hogy bejussak a falu közepére, egy nagy dombon kellett felhajtani, amelyen főút vezetett végig.

Mikor a tetejére értem, egy elsőbbségadási tábla kötelezett megállásra. És várakozás közben végignéztem a házakon és az utcán lévő embereken, és meg kellett állapítanom, hogy semmi sem változott.
A régi házak megfakult arculata és a tetőcserepek kopott, mohás felülete a lassú, de biztos elmúlás felé mutat.
Majd mikor a házunkhoz értem, már messziről látni lehetett, ahogyan a természet vadul visszaszerezte magának a valaha udvarként használt területet.
A vadon nőtt fák szinte eltakarták a ház összes ablakát, és a kapun se lehetett már bemenni.

Lassan tovább gurultam, és a kertünk gyümölcsös részénél parkoltam le az autót, mert az volt a tervem, hogy bemegyek és körülnézek.
De egy pillanatra megakadt a szemem egy kitaposott ösvényen, és a kerítés is teljesen le volt gyalulva.
Nyilvánvaló volt, hogy valaki engedély nélkül behatolt a házba.
Nagyon mérges lettem, és erősen becsaptam az ajtót, és ekkor egy fiatal nőt pillantottam meg. Úgy 20 év körüli lehetett. Elbújt a kerekes kút mögé, azt hitte, hogy ott észrevétlen marad.
Bementem utána, és mérgesen ezt kérdeztem tőle:

– Ki a fene vagy te? És miért törtél be a házamba?

– Bocsánat! Többé nem fordul elő!
– Kérlek, ne hívj rendőrt! – mondta.

Rendőrt nem is akartam! Gondoltam magamban.
De nem hagyott nyugodni a látvány.
A ház oldalsó ablaka szét volt törve, ezen mászott be a nő.
Megboldogult anyám edényeit pakolta ki, és függönyöket találtam nála.
Ezek még nem is érdekeltek volna annyira, de az ablak miatt csillapíthatatlan volt az idegzetem.

És sajnos a hangomat is felemeltem, mert nem igazán tudtam megbirkózni azzal, hogy mások tulajdonát megrongálja valaki.
Ekkor megkérdeztem tőle, hogy az ablakban okozott kárt ki fogja kifizetni.
De ő azt válaszolta, hogy nincs pénze.
És azt is, hogy ha nem megyek a rendőrségre, akkor holnap eljön ide, és megtesz nekem mindent, amit akarok.
Belementem, mert amúgy se tehettem semmit.

Nem akartam, hogy a rendőrök kérdezősködjenek, meg hát amúgy sem akartam ott ülni egész nap.
Megegyeztünk, hogy másnap délben ugyanitt találkozunk.
Majd kocsiba szálltam, és hazamentem.
A nagynéném már nagyon várt, aggódott értem.
Megnyugtattam, hogy nem kell engem féltenie, tudok én magamra vigyázni.
Majd lezuhanyoztam, és bebújtam az ágyba.