A születésnapom

16 éves vagyok! Vagyis a mai napon lettem.
Szeptember 30-a van.

De előbb szeretném kicsit összegezni az elmúlt évet.
Új iskolába járok, ahol már nem piszkál senki. De barátokra nem tettem szert, még mindig.
És nem is érzem a hiányukat.
Elég sok minden megváltozott, de én maradtam a régi. Az iskolában nem derült ki semmi a régi életemről.

De olyan pletykák láttak világot, hogy azért vágok mindig ilyen savanyú képet, mert a maffia legyilkolta a családomat. De nem hibáztattam őket, mert nem tudhatták komorságom valódi okát.
A tanárok is kimérten viselkedtek velem, mert a nénikém elintézte, hogy az előző iskolámból semmilyen adat ne érkezzen az igazgatóságra.

Szexuális téren sem változott semmi. Még mindig szűz vagyok! A farkam további egy centimétert növekedett.
És ez a méret maradt felnőttkoromra is.
Ami nem több, mint 19 cm.
A körülete pedig 8 cm.
A hosszával nem volt gondom sohasem, de bizony a vastagsága több nőt is megrémített már.

Továbbá! Ez alatt az egy év alatt megtanultam autót vezetni, elsajátítottam a számítógép használatát.
És természetesen haladtam a korral, amit a fejlett technikai korszak is nagyban elősegített.

De térjünk vissza a szülinapomra!

Ez is egy átlagos nap volt számomra, szépen hazamentem a suliból, aztán következett a fürdés, majd leckeírás.
Emlékszem! A nénikém ragaszkodott hozzá, hogy csapjunk bulit, de én ezt visszautasítottam. Akkor a néni meglepetésképpen egy mobiltelefont adott nekem.
Ami akkoriban, pontosabban 2002-ben, nagy dolognak számított.
Egyébként drága is volt. Aztán elkezdtünk beszélgetni, majd a néni elkezdett arra célozgatni, hogy ő ma este el fog menni itthonról.
De ez az ő szájából úgy hangzott, mint aki engedélyt kér tőlem.

Ekkor én ezt válaszoltam neki:

— Nyugodtan menjél! – Tőlem nem kell engedélyt kérned semmihez! – Miattam ne aggódj, én már nagy fiú vagyok!

— Köszönöm, hogy ilyen megértő vagy. – Ígérem, nem leszek sokáig távol. – mondta kedves hangján.

Majd megpuszilta a homlokomat, és elment.

Én elkezdtem kicsit tévét nézni, de hamar meguntam.
Így hát kimentem a melléképületbe, és elkezdtem kicsit szerelni azt a régebbi motorkerékpárt, amit a nénikém előző férje ott hagyott.
Már elég sok mindent megjavítottam rajta, de még mindig nem indult be.
Azt terveztem, hogy a következő nyárig teljesen felújítom a mellékelt útmutató alapján.

Elég sok időt töltöttem aznap a bütyköléssel, ugyanis péntek volt.
Másnap nem kellett korán kelnem.
De úgy éjjeli 11-kor elfáradtam, és elindultam be a házba, hogy megfürödjek.
Majd mikor ezt elvégeztem, felmentem a szobámba, és lefeküdtem aludni.

A nénikém késő éjjel ért haza. Én már aludtam, csak a riasztónak a hangos csipogására ébredtem.
Amint láttam, a nénikém jól érezte magát, mert alig állt a lábán, olyan részeg volt.
Bement a szobájába, és levetkőzött, majd befeküdt az ágyba.
De nem aludt el, mert hányingere támadt, ugyanis sokat ivott. Felpattant az ágyból, és berohant a fürdőszobába hányni.

Én meg lementem a földszintre, hogy megnézzem, jól van-e.
De akkor megláttam őt, ahogy a feje belelóg a wc-kagylóba.
Ez még magában nem is jelentett semmit, mert én ilyet hosszú évekig láttam mindennap.

Ahogy azt említettem, ott térdelt a nénikém. És ahogy belelógatta a fejét a wc-csészébe, akaratlanul is felvette a kutyapózt. Nagy örömömre csak egy szál francia bugyit viselt a hozzá való melltartóval együtt.

Mikor megláttam, hogy szegénykém milyen helyzetben van, alattomos módon csendesen odalopakodtam az ajtóhoz, és letérdeltem a folyosón.
A legszebb dolog az volt, hogy az arcom az ő seggével egymagasságban volt, és kb. 1 méter távolság lehetett közöttünk.
Tökéletes rálátásom volt az egész puncájára.
Mert észre sem vette, hogy az egyik oldalán félrecsúszott a bugyija, és így kilátszódott az egyik nagyajka, és a lyukba is szépen beláttam. Ez a póz nagyon illett neki.
Gyönyörű nagy segge volt, ami olyan fehér, mint a frissen hullott hó.
Rövid lábai nagyon formásak voltak, ízlésesen vastag combjai árasztották magukból a szexre csábító jeleket.

Nekem nem kellett sok ahhoz, hogy felizguljak, mert most az egyik legnagyobb álmom teljesült azzal, hogy láttam a régen óhajtott puncit.
Gyorsan kikaptam a farkam, és elkezdtem verni, nem kellett sok időznöm vele, ugyanis pár rántás után elélveztem. De sajnos sikerült balfék módjára bespriccelnem az ajtón, pontosan a nénikém talpa alatt hevert a hosszú csíkban kilövellt anyag.

Reménykedtem benne, hogy nem fogja észrevenni, de ez nem így lett.
Már nem tudtam a háta mögé lopózni, hogy feltakarítsam, mert túl közel kellett volna mennem hozzá, és érthető módon nem szerettem volna a lebukást kockáztatni.
De már kezdett a helyzet forrósodni, így hát meglógtam a helyszínről fel a szobámba.
És talán el is aludtam mindjárt.

Másnap reggel kicsit félve ballagtam le a konyhába, de amint leértem, ez elmúlt.
A nénikém arcán nagy mosoly volt, és ilyen jókedvűnek még nem is láttam őt.
Először nem értettem, miért ilyen jókedvű, csak a későbbiekben tudtam meg, hogy észrevette a padlón heverő vágyaimnak jelét.
Bejött neki az, amit csináltam, mert sorozatosan küldte a jeleket felém, de én akkor még nem észleltem ezeket a tapasztalatlanságom miatt.

Egyre többet járkált este otthon bugyi nélkül, és elkezdett olyan ruhákat hordani bent a házban, amiből kirajzolódott a puncájának formája.
Persze! Én, a kis pancser, nem mertem lépni, inkább nyálcsorgatva bámultam rá.
Elég sokáig tartott, amíg összeszedtem a bátorságom, és léptem a célom elérése érdekében.
De addig még van pár történetem, amit megosztok a kedves olvasóval.