Néni arca elpirult

Nénikém piruló arca

Szombat reggel van!
Amint azt írtam, a nénikém nagyon jókedvű volt, ugyanis tetszett neki a fürdőszobába felejtett, saját kezűleg gyártott termékem.
Amit tudni kell a nénikémről, hogy ő olyan nő volt, aki szerette a nevükön szólítani a dolgokat.
És ezek közé tartoztak a nemi szervek is.
Amit még sikerült tőle megtudnom, az az volt, hogy utoljára 5 évvel ezelőtt volt kapcsolata férfival.
És akkor megértettem, hogy bárkivel lefeküdt volna, mert nagyon hiányzott neki a szex.
És ezért tetszett neki mindenfajta közeledésem.

Az aznapi feladataim se voltak többek a megszokottnál. Együtt reggeliztünk, majd ő ment a dolgára, én meg mentem a garázsba motort szerelni.
Úgy 2 órát töltöttem ott, mikor nagyon mérges lettem, mert nem sikerült egy alkatrészt kicserélnem a motoron.
Tetőtől talpig olajos lettem, és elmentem a fürdőszobába zuhanyozni.
A hátsó ajtón mentem be a mosókonyhán keresztül, ahol a nénikém éppen a szennyest rakta a mosógépbe.
Éppen háttal állt nekem, egy rövid szoknyát viselt bugyi nélkül. De akkor csak rövid időre álltam meg, hogy megnézzem.
De ennyi elég is volt ahhoz, hogy felálljon.

Majd bementem a fürdőszobába, és levetkőztem. Az olajos ruhákat csak úgy ledobtam a földre. Elindítottam a zuhanyt, és bementem. Éppen csak magamra kentem a tusfürdőt, és a zuhanyrózsát pedig a farkamra irányítottam.

Ez nálam már mindennapos rutinnak számított, hogy a zuhany alatt kiverem. Szerettem azt az érzést, mikor teljesen hátra húzom a makkon a bőrt, és a víz finoman izgatja a farkam hegyét.
Már félmerev állapotban voltam, teljesen kilátszó makkal, mikor a néni benyitott.
Szerintem szándékosan jött be, azzal az ürüggyel, hogy elviszi kimosni az olajos ruháimat.
Na de! Nem kopogott, mint máskor, és nem is szólt semmit.
Én meg éppen nem húztam el a zuhanyfüggönyt. Nem számítottam rá, hogy valaki bejön.
És akkor ott álltam lógó faszszal szemben a nénikémmel.

Ő ledobta a szennyeskosarat, és két kézzel az arcát eltakarta, de a szemét azt nem.
És meglepetésében felkiáltott!

— Úristen! – Ez hatalmas! – A makk olyan, mint egy közepes paradicsom!

És ekkor teljesen elpirult az arca.

Én is kicsit szégyenkeztem, ezért elfordultam, és elhúztam a zuhanyfüggönyt.
Ekkor ő is kiment, de már nem mosott több ruhát. Én is befejeztem a zuhanyt, majd be akartam menni a szobámba, mikor a néni felkiabált, hogy kész az ebéd, és menjek le!
Nem akartam lemenni, nem igazán akartam a szemébe nézni a történtek után.
De még egyszer szólt, és akkor lementem, és asztalhoz ültem.
Ő csak mosolygott, és ezt mondta:

— Akarsz róla beszélni? – Nyugodj meg! – Az én hibám volt, én mentem be kopogás nélkül. – Meg hát! – Amúgy is láttam én már pár darab farkat. – De a tiéd az egy szép darab. – Nincs mit ezen szégyellni.

Majd tányérra szedte a kaját, és leültünk enni. Én korábban befejeztem az ebédet, és fel akartam kelni üdítőt hozni a hűtőből.
De a nénikém ragaszkodott hozzá, hogy majd ő hoz és tölt.
De ahogy ült az asztalnál, a szoknyája felcsúszott annyira, hogy kilátszott mindene. Mondanom se kell, hogy mennyire felizgultam.
Azt sejtettem, miért csinálja ezeket, de nem mertem lépni. Persze a néni észrevette, mennyire kívánom őt, mert olyan huncut mosolya volt, hogy még olyat nem láttam.
Gyorsan megittam az italomat, és eltűntem a konyhából.

Felmentem a szobámba, és elkezdtem egy számítógépes játékot játszani, amit nemrég vásároltam. Muszáj volt magam lenyugtatni, mert már nem tudtam kiverni sem, mert már annyit nyúztam őt, hogy irritálódott az egész makk. Elég sokáig játszottam egészen vacsoráig. Majd a néni feljött, és azt mondta, hogy menjek le enni.

Ismét asztalhoz ültünk, és elkezdtünk beszélgetni. Szóba kerültek a szüleim, a nénikém mesélt a gyerekkoráról meg az anyámmal való rossz viszonyukról. Észre sem vettük, mennyire elszaladt az idő.
Aztán segítettem neki elmosogatni, majd elmentünk zuhanyozni.
Én kerestem valami szert az irritáció ellen, és elmentem aludni.

De a nénikém még sokáig nézte a tévét lent a nappaliban. És talán sírt is.
Hogy miért? Azt én soha nem tudtam meg.
Szerintem az elmulasztott boldogságot siratta. Hiába volt gazdag és sikeres, de egy férfi hiányzott az életéből. Hiányzott neki az ölelés, a csók, a becézgetés, és nem különben a szex.
Aki nem ismerte őt, a külleme alapján egy keménykezű, mindentéren irányító személyiséget látott benne.
Én másként láttam őt!
Számomra ő volt az a nő, akinek a combjai között töltöttem volna az estéket.
Az otthonában elvonulva a világ elől, ő szeretetre és gyengédségre vágyott.
De a pénzhajszolás közben erre már nem maradt ideje sem pedig ereje.
Mert az édesapja hirtelen halála után a nyakába zúdult minden.
Rengeteg szántóföldet örökölt, és azokon megtermelt növényeket feldolgozó üzemet is kapott mellé.
A gyárakat eladta, a szántóföldeket pedig kiadta bérbe, amiből évente nagyon komoly összegek ütötték a markát.

Ebből épített egy hatalmas, gyönyörű házat,
és egy életre bebiztosította magának a jó módot, amiből most már én is részesülök.
És a nénikém elmondása szerint majd én öröklök utána mindent, amije csak van.
Én meg egész kicsi gyerekkorom óta erre vágytam. De most, hogy megvan a mindennapi betevőm, tiszta ruháim vannak, és élhetek úgy, mint más gyerekek, már nem is akarok gazdag lenni.

Persze az is sokszor megfordul a fejemben, hogy ha a szüleim nagyon akarták volna, akkor ezt ők is tudták volna biztosítani a két kezük munkájával, ahogy a többi ember.
És akkor még mindig élnének, és én is élhetném nyugodt, élményekben gazdag gyerekkort.

Most megadatott nekem az, amit mindig is szerettem volna, de azt, hogy lekéstem a saját gyermekéveimet, semmi nem kárpótolja. És soha nem fogok nekik megbocsátani! Még a síron túl sem.