Szomorú Karácsony

Karácsony – Magány és emlékek

Karácsony

Kép

Kora reggel ébredtem elcsigázottan és fáradtan. De kelni kellett, mert az este elfelejtettem a kazánt is megrakni fával, és a házban érezhetően hidegebb lett mint amilyen szokott. Így hát gyorsan elvégeztem a feladataimat, majd reggeliztem, és akaratlanul is a tegnap estére gondoltam. És arra hogy, az elmebeteg cseh nő, vajon hogy érzi magát a repedt seggével. De aztán eszembe jutott hogy bizony karácsony első napja van. És nálam erre utal semmi. Én, mindig is utáltam a karácsony, és semmilyen ünnepi dekoráció nem volt a házban. És még a tévét lekapcsoltam, mert mindenhol az ilyenkor szokásos dög unalmas műsort adták. Már előre láttam hogy a nap hátralévő részében unatkozni fogok. De igazán unalmassá csak délutáni órák váltak, mert nem igazán foglaltak le a számítógépes játékok, sem pedig a zenehallgatás.

Odakint se találtam magamnak elfoglaltságot a szörnyű hideg miatt, ugyanis nem volt ritka a -18 fok sem. Felkeltem a kanapéról és csak bámultam ki az ablakon, habár nem sok látnivaló volt. Ezek a jómódú szomszédok még véletlenül sem tolták ki a pofájukat. Mióta ideköltöztem alig is láttam őket. Mindenhol csak csend, és üresség vett körül amit nagyon utáltam. Dehát mit tehettem volna ha barátaim és rokonaim sem voltak.

Akkor jó ötletnek tartottam hogy elmenjek kocsikázni. Kimentem a garázsba, és beindítottam a kocsit majd kabátot vettem magamra, és eltettem a pénztárcámat. Arra gondoltam hogy elmegyek a szülőfalumra, és megnézem hogy karácsonyoznak azok, akiket ismerek. Így is tettem. Mikor beértem a faluba, nagyon lassan hajtottam az utcán, és benéztem a házak ablakán de nem sok mozgást láttam. Úgy döntöttem hogy elmegyek a szüleim házához, de hogy miért is akartam odamenni nem tudom. Ez a ház majdnem a falu végén helyezkedett el, és a szomszédok már csak távolabb voltak. Egy darabig csak a kocsiból néztem be az udvarba, de aztán kiszálltam és a kapuhoz mentem, de a hó mindent betakart. Aztán hirtelen a semmiből emlékek százai törtek fel bennem, és megint dühbe gurultam, a sok rossz emlék miatt. Úgy éreztem ha tovább maradok akkor bizony nem kizárt hogy sírva fakadok. Így hát elmentem onnan gyorsan. Visszamentem az otthonomba aztán majdnem reggelig a múlton rágódtam De a másnap este történtek egy nagyon komoly változást hozott.

Megjegyzések